Tuesday, November 5, 2013

Interview - Hungarian

translated by Szoke Mihaly
Interview
Interview with Wagner Ribeiro form Brazil
Interjú
Interjú Wagner Riberio brazil újságíróval

Kérdések:

1 – Mik azok az esztétikai elemek, amelyek a művészet részévé teszik a bonsait, melyektől az nem csupán egy tálba ültetett fa?

Egy tálba ültetett fa nem más, mint egy tálba ültetett fa. Akkor válik bosaijá, ha szól a lelkedhez. Ez nem történik meg csupán az által, hogy követjük a „szabályokat”, melyek csak a formáról szólnak. A forma egymagában csak a keretet jelenti és nem a befejezést. A befejezés egy tálban lévő fa, mely erős hatást gyakorol a nézőre. Ez a néző iskolázottságától, tapasztalatától és elvárásától függ.
2 – Miért lehet a bonsait művészetnek minősíteni? Ön szerint mi a művészet?

A bonsait nagyjából az egész világon mesterségként kezelik. Különösen igaz ez Japánra, ahol a bonsait elsöprő számban kereskedelmi célból készítik. Egy kicsit ironikus, hogy Nyugaton sokkal több ember foglalkozik művészetként a bonsaijal. Van, aki művészetnek tudja minősíteni a bonsait, van, akinek nem kell ezt tennie. Sok bonsai megszólítja az embert és azok valószínűleg művészi alkotások. Minden művészet illúziót kelt. Amennyiben ezt az illúziót helyesen érik el és jobb, mint a valóság, akkor művészetnek lehet azt nevezni. Nagyon nehéz, talán lehetetlen meghatározni, hogy mi a művészet, de könnyű felismerni, amikor látjuk, ha van hozzá gyakorlott szemünk.
3 - Az interneten keresztül figyelemmel kísértem Masashi Hirao pályafutását, főként a japán kultúra követeként a bonsai bemutatása érdekében a világban tett utazásait. Vannak olyan elképzelései, hogy kiegészíti a bonsait olyan művészeti formákkal, mint a zene, a szobrászat, a festészet, stb. Walter, gondolja ön, hogy a bonsai kiegészíthető és párbeszéd alakítható ki közte és más művészeti formák között? Ha igen, hogyan lehetne azt megtenni?

A bonsai nyilvánvalóan kiegészíthető más művészeti formákkal. De ez nem nagy meglepetés. Ha valakinek lehet festménygalériája jó zenével, akkor lehetne bonsai kiállítás is zenei aláfestéssel. Vagy festmény, szobor és bonsai együtt. Ez azonban nem teszi rögtön művészeti formává a bonsait. A bonsai gyakran csak dekorációként látható. Művészet-e a dekoráció? Gyakran meghökkent és szórakoztat, ha látok egy bonsait ábrázoló rajzot, vagy festményt az interneten és az emberek úgy beszélnek róla, mint művészetről. Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy bonsait ábrázoló festmény művészet, vagy legalábbis az lehet. Nos, a bonsai önmagában miért nem művészet? Roy Lichtenstein egyszer megfestett egy bonsait. Ahogy hallom, mostanában kelt el mintegy 14 millió dollárért. A festményen látható bonsai pocsék. Kíváncsi vagyok, vajon szándékosan készült-e ilyenre? Minden esetre gondolkodásra késztet bennünket.

4 – Ön számos országban tett utazást és megismerte különböző nemzetek bonsaiait. Gondolja-e, hogy a népek kulturális jellemvonása hatást gyakorol a bonsai alakítási formára?

Hat kontinensen mintegy 50 országot látogattam meg és nagy érdeklődéssel figyeltem, hogy a különböző kultúrákban hogyan foglakoznak a bonsaijal és miként látják azt. Egyértelmű, hogy a helyi kultúra határozza meg, hogy az emberek miként alakítják a bonsait. Sokan próbálnak meg japán bonsait létrehozni bárhol élnek is, és véleményem szerint félreértik a művészetet. A bonsai annak a visszatükröződése, ahogyan a valóságos fákat látjuk a saját környezetünkben. Némely kultúrák a kreativitást hangsúlyozzák, mások a szigorú szabályok követését erőltetik. Ez megmutatkozik a bonsaiban is, amit megalkotnak.
5 – Az ön véleménye szerint hol történnek a legnagyobb újítások és miért ott?

Mostanra a legnagyobb újításokat egyértelműen a világ nyugati felében vitték véghez. A japán kultúra nem kedvez az újítóknak, az nagyon jó a fundamentalistáknak. Körükben a legjobb művész az, aki a legjobban tud másolni. Nyugaton ezt mesterségnek neveznék és széles körben az eredetiség alárendelésének tekintik. Japánban azt a személyt, a ki a bonsaiban újítani akar bajkeverőnek tartják és nem is újítanak. Nyugaton a művész a szó legjobb értelmében rebellis. Egy művésznek újítania kell, különben nem is művész.
6 – A természethű stílus olyan bonsai létrehozását célozza meg, ami elhiteti az emberekkel, hogy abban a formában találtatott a természetben. Ebben az értelemben a művész a természetet kísérli meg újraalkotni, és nem saját magát juttatja kifejezésre, igaz? A bonsai területén léteznek módszerek a művész számára az érzések kifejezésére? Vagy a természet újraalkotásának aktusában fejezi ki önmagát?

Azért nevezik „természethűnek”, mert nem természetes, egyébként „természetes stílusnak” hívnák. Szupertermészetes, jobb, mint a természet, a természet lényege, realista módon kifejezve. Minden jó bonsai megpróbálja a természet esszenciáját adni. A természethű stílus realista módon teszi ezt. A természethű stílust impresszionistaként lehet leírni, míg a hagyományos, különösen a modern stílus expresszionista. A modern stílusban nincs kísérlet olyasvalami létrehozására, ami olyan, mint egy valódi fa, inkább a művész belső látása alapján egy szobor készül, ami bizonytalanul olyasvalamire emlékeztet bennünket, mintha egy másik bolygón lévő fa lenne. A természethű fa inkább a valós világunkban lévő fát juttatja eszünkbe. Amikor valaki egy természethű fa előtt áll a természet nagyságát csodálja, egy modern fa előtt állva pedig a művész nagyságát. Amikor egy tradicionális fa előtt állunk, a zen-buddhizmus nagyságát csodáljuk. Ha valaki egy „nyugati hagyományos” stílusban alakított fa előtt áll azokat a nagyszerű eredményeket csodálja, amelyeket az alakító a szabályok betartásával elért. Figyelje meg, hogy a fa szót használom a bonsai helyett.
7 – Lehetséges, hogy a bonsai művész urbánus változatot fejez ki a természetes helyett? Hogyan?

Igen, lehetséges. A művészettel mindent ki lehet fejezni. A bonsai területén sokkal több dolgot lehet tenni, mint ami a tankönyvben van. A végén azonban valakinek kell, hogy tetsszen; gyakran csak önmagunknak. Ez rendben lévő, ha művészetről van szó. Amennyiben el akarjuk adni, vagy díjat akarunk nyerni, jobb olyat alkotni, ami megfelel a vásárlók, vagy a bírálók ízlésének. Létre lehet hozni például olyan bonsait, ami egy nagyvárosban lévő, az ember, vagy a városi környezet által megcsonkított fára emlékeztet.
8 – Ön 2008-ban járt Brazíliában. Olvastam egy interjút, amelyben azt mondta, nem hiszi, hogy hagyományos stílusú bonsait találna Brazíliában és azt gondolta, hogy a bonsai alakítás forradalmi módszerét alkalmazzuk. Elmagyarázná ezt bővebben? Ezt pozitív, vagy negatív dolognak gondolja?

Sok ember van Brazíliában, aki „hagyományos stílusban alakít bonsait. Olyasvalamit próbálnak létrehozni, ami nagyban hasonlít a japán bonsaira. Azt gondolom, mindez rendben lévő, ha valaki a tanuló fázisban van. De előbb vagy utóbb ennek véget kell érnie. Aztán szerintem el kell kezdeni olyan bonsait alkotni, ami a természetben megtalálható saját fáikra emlékeztet. Előfordul, hogy a tipikus, standard „bonsai forma” egy ideális fenyő, olyan fa, amit a hideg éghajlat és a rengeteg hó formált. Nézeteim szerint az a legironikusabb, hogy egy trópusi országban, mint Brazília, sok ember próbálja ezt utánozni. Brazíliában egészében véve nincsenek tűlevelű fák és nincs hó. Nos, miért alakítják a bonsaiokat a tűlevelűekre jellemző stílusban? Japánban még a lombos fákat is a tűlevelűekhez hasonló módon alakítják, mint amelyeket a hó súlya formált. A trópusi bonsaira a legjobb példák Tajvanon és Indonéziában találhatók. Nem gondolom, hogy Brazília már forradalmi úton jár. Az országban sok hideg éghajlati bonsai másolat található. Ugyanakkor látok egy feljövő új generációt, amely radikálisan távolodik ettől az ösvénytől. Ez igaz az egész világra.
9 – Gondolja, hogy létezik egy olyan tendencia, hogy a bonsai művészek fokozatosan feladják a hagyományos stílust és folyamatosan újra feltalálják az alakítási eljárást?

Persze, és ez azért van, mert a bonsai művészeti formának tekinthető, nem mesterség csupán. A művészettörténet többnyire az új és a hagyományos alkotások harcából áll. Mihelyst az új alkotás általánossá válik, az lesz a hagyományos, az addig hagyományos pedig régimódivá lesz. Az új nem jobb, csupán új. Az emberi természet előbb, vagy utóbb változást akar.
10 – Szeretne hozzátenni valamit ehhez az interjúhoz, ami különösen fontos a brazil olvasó számára?
Tanuljanak meg hagyományos formákkal dolgozni, majd felejtsék el azokat. Amikor már uralják a formát, próbáljanak lelket adni a fának. Ne próbálják olyanná alakítani kis fáikat, mint egy bonsai, hanem alakítsák úgy a bonsait, hogy egy fára hasonlítson – ahogyan azt John Naka mondta. Tanulmányozzák a brazil fákat, dolgozzanak saját őshonos alapanyaggal és alakítsanak olyan bonsait, ami visszatükrözi a brazil természetet. Ne azt keressék és próbálják meg utánozni, amit a mesterek alkottak. Azt figyeljék, hogy mit kutattak a mesterek, amikor alkottak és találják meg saját útjukat.

No comments: